Interneten több variációt is láttam erre a célra, és kipróbálgattam, hogy lehetséges a szilikon formanyomókon kívül mást is használni. Első próbálkozásra a ragasztópisztolyt használtam.
Ugyanis a megmelegített műanyag tökéletesnek bizonyult a forma megőrzéséhez. Szilárd ahhoz, hogy a gyurmába belerajzolja a mintát, nem ragad a gyurmára kivételkor.
Viszont hátránya, hogy a sütőbe nem lehet berakni, mert szétfolyik a műanyag hő hatására. Így még a gyurma puha állapotában kell kivenni a sablonból a munkadarabot. Ez viszont deformációt okozhat a munkadarabnál.
Nézzük az elkészítési folyamatot:
Fogjuk a ragasztó pisztolyunkat, és felhevítjük, a kívánt minta eléréséhez szükséges darabot, pedig újság papírra vagy olyan fémes, esetleg kerámia felületre rakjuk, ahonnan könnyen leszedhető, és nem sajnáljuk ha baja lesz.
Fentről szépen csöpögtessük rá a megolvadt műanyagot, ügyelve arra, hogy ne legyen buborékos. Mert akkor nem lesz tökéletes a minta. Amúgy ha hagyjuk, hogy a műanyag szinte magától folyjon ki a pisztolyból, akkor kevesebb lesz benne a buborék.
Nem szabad hagyni hogy teljesen kihűljön a műanyag, mert akkor nem lehet levenni a minta darabunkról, esetemben a kagylóról.
Szépen óvatosan kicsit feszegetve próbáljuk meg lehámozni a műanyagot a mintáról, esetemben a kagylóról szedtem le a műanyagot.
Az eredmény.
Ennek az eljárásnak sok a hibája, és nem pontos mintát fog visszaadni ezen hiányosságok miatt. Ráadásul szerintem sok vele a macera.
Kipróbáltam, de nem nyerte el a tetszésem, szóval nem ajánlom nagyon ezt a technikát. A következő bejegyzésben még nézünk más fajta anyagokat is, amellyel lehet könnyebben megy a süthető gyurma kezelése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése